A Szovjetunió felbomlása után a volt tagköztársaságokban elnöki rendszerek alakultak ki.

Az akkor hatalomra kerülő elnökök nagy része azóta is hatalomba van  .Nézzük meg egy kicsit hogy is működik egy  ilyen  elnöki rendszer például  Üzbegisztánban .

Az ország államformája  elnöki köztársaság. Elnöke  a rendszerváltás óta  folyamatosan   a jelenleg  73 éves Islam Karimov .

Az ország parlamentje az Olij Madschlis, amely egykamarás. A parlamentben 250 képviselő foglal helyet, akiket 5 évre választ a nép.

A parlament épülete

Az elnököt is  öt évre választják  Karimov elnök 2013 ig van megválasztva.

A választások  90 % részvétel mellett zajlanak és az elnök általában 93-94% támogatottsággal  van megválasztva .

Az elnök nevezi ki a minisztereket , területi kormányzókat ,és gyakorlatilag minden fontosabb vezetőt. Az elnök a hadsereg legfőbb parancsnoka  . Az országot elnöki rendeletek kormányozzák.  Családtagjait magas  állami beosztásokba helyezi lánya például jelenleg  miniszterelnök helyettes .

A vezető családok között nagy az összefonódás ,és a korrupció .

Az elnök éppen tavasszal hírdetett harcot a korrupció és az oligarchák ellen . Jó néhány vezetőt lecseréltek ,még  a rokoni kapcsolatok sem segítettek . Persze a fő cél az volt ,hogy Karimov megmutatta  bárkit egy nap alatt tönkretehet ,börtönbe zárhat .

A sajtó és minden hivatalos média irányított és cenzurázott. Az internetet  is   próbálják ellenőrizni több kevesebb sikerel.

A parlament hatásköre gyakorlatilag az elnöki rendeletek törvénybe foglalása ,kodifikálása.

Ellenzék gyakorlatilag nincs az országban .  Az iszlám  vallást  támogatja a rendszer a fundamentalisták ellen viszont keményen fellépnek( Andizsán ) .

Több  nemzetiségű ország  de nincsenek vagy nem hagyják elmérgesedni a  nemzetiségi ellentéteket.

A térség két erős országa és elnöke  Üzbegisztán és Kazahsztán harcol a térség  vezető szerepért . Kazahsztán gazdaságilag erősebb  de kisebb a lakossága  úgy néz ki jelenleg Üzbegisztán a sikeresebb ebben a küzdelemben .

Az ország külpolitikája kifejezetten sikeresnek mondható Karimov a Sanghaji Országok Szervezetének jelenlegi elnöke. Rendezték viszonyukat  Oroszországgal is.

Demokráciáról ezeken a területeken nem beszélhetünk  de nincs is semmilyen tradicíója .

Az elnöki hatalom demokratizálódásában lehet csak reménykedni.

A szomszédos Kirgiziában   történtek után érthetőnek tartom Medvegyev orosz elnök aggodalmát  amikor az Ideiglenes Kormány  vezetője  a Parlamenti demokrácia erősítéséről nyilatkozott. Erős elnöki hatalom nélkül a térség országaiban nehezen képzelhető el a rend és a normális gazdasági fejlődés.

Természetesen ezek az országok nem hasonlíthatóak sem hozzánk ,sem más Európai országhoz .

Csak be akartam mutatni ,hogy működik egy „ elnöki „ rendszer  a távolban .

Kik is azok a Bakijevek akikről sokat hallani ma  a sajnálatos események miatt ,és akiket felelőssé tesznek a nemzetiségi ellentétek kirobbantása miatt :

A volt elnök : Kurman Bakijev  .1949 .-n született Dzsalalabadban  Kirgízia déli részén  Apja kolhozelnök volt 7 fiútestvérével együtt nevelte őt .

Bakijev karrierje tipikus szovjet karrier :

Fizikai dolgozó , esti egyetemen tanul, mérnök majd pártmunkás.

1990 ben már  területi első titkár  .

1995 -1997 Megyei  tanácselnök  ( Hakim )  kormányzó.

2001.-től Kirgizia miniszterelnőke.

Az üzbég-kazah határegyezmény aláírója .2002 ben egy Dzsalalabadban történt lövöldözés miatt lemond. Ugyanebben az évben  parlamenti képviselővé  választják  a Kirgíz Nemzeti mozgalom színeiben .

2005 .ben ismét miniszterelnökké választják.  Még ebben az évben az úgynevezett „ tulipános forradalom „ elzavarja Akajev elnököt és Bakirjev  lép a helyére.

Az ellenzék vezetőit bevonva a kormányzásba  elsősorban  volt vetélytársát Kulovot    akit miniszterelnöké nevezi ki kezdi el a kormányzást.

Miniszterelnöke részéről egyre több kritika éri  az országban erősödő és a politikában is egyre inkább feltűnő bűnözés miatt.

A hatalom megszerzése után  magas beosztásokba helyezte családtagjait és azokat a bűnözőket akik segítették győzelmét. 2006 .-ban  egy bűnöző csoport vezetője  Rizmet Akmatbajev   gyűlést tartott a város központjába ahol követelte ,hogy  kapjon helyet a parlamentbe mert véleménye szerint nyert volna a választásokon ahol büntetett előélete miatt nem indulhatott .

Az elnök személyesen ígérte meg az ügy felülvizsgálatát és Akmatbajev két napon belül képviselő volt.

Az ellenzék bizonyítottnak látta ,hogy az úgynevezett „ tulipános forradalomban komoly részt vállaltak  Bakijev oldalán a bűnözői csoportok .

2007 ben megszünteti a miniszterelnöki posztot  majd feloszlatja a parlamentet .

Megalakul az általa vezetett „ Fényes út „ mozgalom ami az új  választásokon  fölényes győzelmet arat.( az ellenzék nem indulhatott a választásokon )

A család tagok sem jártak rosszul :

Kanibek  Bakijev egy megye mezőgazdaságának irányítója .

Huszul Bakijev   Dzsalalabadi kormányzó

Marat Bakijev  Német nagykövet

Zsanis Bakijev  a Nemzetbiztonság vezetője

A fia Makszim Bakijev lett a  Fejlessztési  Intézet vezetője ez az intézmény  kezelte az országba kerülő külföldi kölcsönöket hiteleket.

Az Ideiglenes Kormány álltal közreadott információk szerint a kölcsönök nagy része a családi kasszába került a becsült összeg  több százmillió dollár.

A  Bakijev tesstvérek  Zsanis és Huszul  Dzsalalabadot  és a megyét  mint saját kánságukat kezelték. Itt volt a hírhedt „ narkoputy „ kábítószer út  Tadzsikisztánból  Oroszország felé. Mindez a testvérek ellenőrzése mellett.  Ide tartozik Os városa is ahol az események történtek

Érthető hogy egy ekkora hatalomról nem szívesen mondtak volna le a Családtagok ezért készek voltak megszervezni a véres etnikai zavargásokat .

Erre úgy az anyagi mint a személyi  feltételeik ( bűnöző csapatok ) megvoltak. Saját aljas  érdekeik  miatt egy országot taszítottak a káoszba.

Ezekben a tragikus napokban, amikor több száz honfitársunk áldozatul esett az értelmetlen  porovokátorok állttal kirobbantott testvérháborúnak ezrek váltak kiraboltakká sebesültekké, az egész nép a gyerekektől az öregekig

Együtt érez a szenvedőkkel. Nincs ma egyetlen család sem legyen kirgiz vagy üzbég akit nem érintettek az események.

Az oka ezeknek az eseményeknek az előző vezetők szándéka ,hogy visszavegyék a hatalmat. Éveken át  kiszipolyozták

országunkat  tönkretéve annak  teljes működődési  rendszerét  úgy az oktatást ,mint az egészségügyet ,a rendvédelmi szerveket és a katonaságot, gazdaságot és kultúrát .Teljes káoszt hagyva maguk után mégis megpróbálják visszaszerezni a hatalmat és lakhatatlan pusztaságá  változtatni az országot.

A „ Család „ tagjai nagy nyilvánosság előtt fenyegetőztek ,hogy vérbe borítják az országot . És meg kellett tapasztalnunk ,hogy csinálják. Provokátorokat gyűjtve ,zsoldosokat alkalmazva  , egymás ellen fordítva nemzetiségeinket

hogy véres csatatérré változtassák  volt hazájukat. Most a lelkiismeretükön szárad több ezer sebesült ,hallott és ami a legszörnyűbb ellenségeskedés eddig békében élő  nemzetiségeink között.

A terrorizmus új formájával állunk szemben ,nem csak fegyvert és robbanóanyagot használnak  de  a médiát is.

Ezen keresztül hamisított információkkal uszították egymásra nemzetiségeinket.

Az igazi oka a tragédiának  az előző hatalom által  jól előkészített és végrehajtott   terrortámadás  békés lakosságunk ellen.

Mi akik ebben a nehéz helyzetben felelőséget vállalunk az ország sorsáért  kérjük azoknak a családoknak a bocsánatát akik áldozatul estek a tragédiának  mert nem tudtuk megvédeni őket.

Igen még csak két hónapja vagyunk a hatalomban .Igen hatalmas az országból ellopott anyagi erőket mozgósítottak ellenünk. Igen a legnehezebb napokban egyedül maradtunk az ellenségeinkkel szemben .Még ez sem ment fel minket a felelősség alól. Mi ígérjük Önöknek hogy megtaláljuk és megbüntetjük a felelősőket ,bújjanak bárhová !  Azonnal elindítjuk a nyomozásokat és nyilvánosságra hozzuk azok eredményeit . Minden rendelkezésre álló erőnkkel tgyekszünk segíteni az áldozatokon és az elhunytak családjain. Mindent megteszünk ,hogy helyreállítsuk a normális életet az érintette területeken.

Kirgizisztán népéhez fordulunk és kifejezzük meggyőződésünket arról ,hogy a szörnyű tragédiát nem nemzetiségeink közötti gyűlölet okozta. Mi tudjuk és láttuk ,hogy bűnöző elemek gyilkoltak és raboltak tekintet nélkül a nemzetiségi hovatartozásra. Láttuk ahogy szomszédok , barátok , és ismeretlenek segítik bújtatják az üldözötteket  megosztva velük élelmet vizet .

Több százezer Kirgiz az ország minden területéről  városokból és falvakból tiszta szívből együtt éreznek az áldozatokkal. Ezek az emberek nem csak szavakban de tettekben is készek segíteni az ország minden részéből érkezik a segítség . Több száz önkéntes jelentkezett ,hogy készek az ország védelmére  .

Világos számunkra ,hogy a bűnöző elemek amíg el nem fogjuk őket nem nyugszanak. Ma  a helyzet Osban és Dzsalalabadban nyugodt . De már készülnek az újabb provokációk az ország más területein. Az elzavart „ Család „ tagjai

továbbra is terrorcselekményeket terveznek. Felhívjuk minden állampolgárunk figyelmét legyenek  óvatosak a provokátorokkal szemben . Mindenkinek kötelessége megállítani azokat  akik szándékosan  vagy véletlenül pánikot keltenek és nemzetiségi ellentéteket szítanak.

Rendvédelmi szerveink a katonaság mindent megtesz azért  ,hogy a közelgő választásokat le tudjuk bonyolítani.

A választások biztosítanák a legítimációját a jelenlegi  Ideiglenes Kormánynak.  A jelenlegi kormány egyik tagja sem ragaszkodik a hatalomhoz hajlandó lemondani bármelyik percben. Ugyanakkor tudjuk ,hogy az események ilyen alakulása mellett nincs másik erő amelyik kivezetné az országot a káoszból, bármit is ígér vagy mond bármelyik politikus Nem tartjuk magunkat ideális vagy egyetlen lehetséges erőnek ,csak tudjuk hogy most ebben a helyzetben nincs ideális politikai megoldás. Ahogy mondják „ Vágtatás közben nem cserélünk lovat „ minden erőszakos megoldás káoszba taszítja az országot . A  „ Család „ csak erre a pillanatra vár .

Csak a minél gyorsabban végrehajtott választások biztosíthatják a nyugalmat az országban. Az Ideiglenes Kormány hálás a segítségükre siető országoknak és szervezeteknek elsősorban Oroszországnak és az ENSZ.-ek a Sanghaji Országok Szövetségének  és külön köszönetünket nyílvánitjuk ki Iszlam Karimovnak és az Üzbég Köztársaságnak

bölcsességükért és segítségükért.

Felhívjuk a nemzetközi  szervezeteket  az országunkban történő események helyes értelmezésére ,ebben a helyzetben nincs helye spekulációnak találgatásnak . Országunk történelmének sötét napjait éli . Mindent megteszünk a demokrácia megőrzéséért amit kegyetlen erőkkel  támadnak az előző hatalom képviselői. Nehéz áldozatokkal járó utat járunk a nép jogainak  megvédéséért ,hogy önállóan dönthessenek a sorsukról.

Ezekben a nehéz napokban találkoztunk mindnyájunkat érintő tragédiával ,mégis  a társadalom Kirgizisztán minden lakosának összefogásával  győzünk a káosz és gyűlölet fölött. Akármilyen nehéz is lesz a jobb jövőbe vezető  út mi végig megyünk rajta.

Szemtanú beszámolója a Kirgizíai Osból

( Marija Janovszkaja  Fergana .uz )

A Kirgiziából menekülő üzbégek száma  100 000 körül van .Azért az üzbégek nagyobb része otthon maradt és saját házaikban várják a helyzet jobbrafordulását. Egyikük Bohatir  aki vállalta ,hogy bemutatja a helyzetet nem messze lakik a” Cseremuski „ kerülettől  ahol elkezdödtek az események . 2010 június 16 .án délelőtt a következőket mondta:

Most nyugalom van a városban nem lőnek .Azt mondják a város szélén  orvlövészek vannak ,de nem hallunk lövéseket. Éjjel voltak robbanások ,lövöldözések  golyószórókból talán meg akarták ijeszteni  a lakosságot ,hogy maradjanak otthon. Vagy a  banditákat akarták elzavarni .És tudják amiről senki nem beszél nem ír  az egész idő alatt egyetlen kirgiz ház nem sérült ,nem égett le. Egyetlen kirgiz üzletet nem raboltak ki .Akik csinálták a helyi és idehozott kirgizek pontosan dolgoztak. Most meg  ők kérik a segítséget a világtól .

A  segélyek eljutnak Önökhöz ?

Ma három nap után először kezdett érkezni valami. Biztos annyi összegyűlt már valahol ,hogy úgy gondolták az üzbégeknek is adunk valamit. A televízióban láttuk ,hogy magán emberek zsákszámra viszik a lisztet . Nekünk tegnap előtt telefonáltak ,hogy mehetünk a segélyért  amikor odaértünk a kirgizek már tömegben ott álltak és elzavarták a mieinket .Ezután már nem is mertünk menni a segélyért  .Ami ma jött az a szomszédoktól jött ,liszt  gyümölcs , zöldség  a szomszéd falu kirgiz  de velük jó a viszonyunk  közös földeken gazdálkodunk.

Orvosi segitség érkezett ?

Igen  a Nemzetközi Vöröskereszt  kétszer is hozott gyógyszert . Nem messze innen van egy gyerek szanatórium  ott volt az Eü. Központ  ide vitték a sebesülteket . Azokat már kórházba vitték de gyógyszer van elég. Ma hat családot temetünk akiket sikerült kihozni a romok alól  a pincében szerettek volna elbújni  de fölgyújtották  a házakat . Nők és gyermekek  élve égtek el.Mi 1170 embert temettünk el ,hogy mennyi volt  máshol még nem tudjuk  a sebesülteket nem is számoljuk.

A rom eltakarításban  a kirgizek részt vesznek ?

Természetesen nem !

A helyi hatalom a hivatalos szervek  segítenek?

Egyáltalán nem  a mi utcánk el van barikádozva  ülünk itt mint egy erődben. A városban a kirgizek nyugodtan járkálnak az üzleteik működnek.  A mieink természetesen szintén kijárnak  kockáztatva mert a leégett házakból temetni kell a holtakat ,tudja nagyon meleg van .

A városban kijáró kirgizek fenyegetik Önöket ?

Most már nem csak néznek .Már nincs fegyverük a fegyveresek elmentek csak a helyiek maradtak.

Azt hallottuk hogy a fegyveresek között tadzsikok is voltak ez igaz ?

Az orvlövészek azok hivatásosok voltak és nem kirgizek . A tömegben hallottunk üzbégül akcentussal beszélő embereket „ Szamarkandiaiaknak „ nevezték magukat dzsipekkel járkáltak  automata fegyvereik voltak és azt mondták segítenek nekünk a kirgizek ellen. Amikor elkezdtek lőni hirtelen előkerült a  hadsereg és nagy tűzerővel megtámadtak minket .Azok azonnal elmenekültek mi meg ottmaradtunk és sokan meghaltak.

Ezek a  Szamarkandiaiak eltakarták az arcukat ?

Nem  egyáltalán .

Mi a helyzet a vizzel ?

Víz villany már van igérik a gázt is !

Tudjuk írtak az orosz elnöknek kérve a letelepedés lehetőségét  :

Igen nagyon sok ember akarja elhagyni az országot . 1990 után is még évek kellettek amig teljes nyugalom lett de még azt sem sikerült elfelejteni . Itt nekünk nincs jövőnk. Üzbegisztán nem fogad be minket mert van baja elég , kábítószerbáróknak ,maffiózóknak tartanak minket azt hiszik mi kezdtük a rendzavarást.

Mit tud mondani a kormány intézkedéseiről ?

Azt  beszélik ,hogy az egészet  a helyi vezetők indították el .Természetesen ezt nem lehet bebizonyítani  . Most a katonaság azt mondja támogatja az új kormányt  és fenntartja a rendet. De azt mindenki látta ,hogy a kormányt egyik napról a másikra el lehet zavarni.

Ezt az egészet nagyon jól előre kitervelték . Videót mutattak be hogy az üzbégek megerőszakolnak egy kirgiz diáklányt és megfojtják. Ezután az egész országból gyűjtötték a  bosszúra éhes embereket  üzbégeket ölni Osban .

1990 ben ugyan így  kezdődött  akkor azt híresztelték ,hogy  az  ovódában  felakasztottuk a gyerekeket a hintára.

És még egy aki segíteni akar ide ne küldjön semmit ,mindent elrabolnak .Külföldön kell gyűjteni és konkrét címekre küldeni vinni a segélyt.

Hogy látják a Kirgiz helyzetet Üzbegisztánba ?

A hivatalos nyilatkozatok mellett  nézzük meg mit mond a helyzetről egy taskenti újságíró  Szergej Jezskov  :

Milyen hatással vannak az események  az Üzbegisztáni lakosságra ?

Félelemmel és nyugtalansággal figyelik az eseményeket egyrészt mert félnek ,hogy kedvezőtlen hatással lesznek az amúgy is nehéz helyzetükre. Ugyanakkor  nem szeretik az ilyen típusú hatalmi harcokat.

Az üzbégek szerint mi az oka a véres eseményeknek?

Az ok ,hogy valaki valakik  nem akarják megosztani a hatalmat. Az átlagembert ugyanakkor  sokkal jobban érdeklik a következmények  a közel 100 000 menekült akit kénytelenek befogadni .

Hogy mutatja be az eseményeket  a helyi média ?

A nemzeti televízió tegnap bemutatta az  Andizsáni menekült táborokat ,hogy látják el étellel és itallal a menekülteket. A szöveg  az ügyeletes frázisok hangoztatása a két szomszédos nép hagyományos barátságáról amit semmilyen esemény nem zavarhat meg  . A hivatalos újságok ( Jezskov  egy nem hivatalos fórumon adta közzé  ezt az riportot ) néhány megjegyzés után az  akszakálok ( idős emberek ) felhívását tették közzé amelyik a békére szólít  fel. Ezen kívül közlik a Külügyminisztérium hivatalos közleményét. Semmilyen riport jelentés a helyszínről nem jelent meg.

Mit mondanak az üzbég hivatalos szervek?

Semmit  mint általában .Nálunk a politikusok nem szoktak nyilatkozni ,vagy felelőséget vállalni .

Személyesen Ön hogy itéli meg a helyzetet ?

Én úgy ítélem meg ,hogy ezek az események részei egy nagyszabású és elég hosszú ideje folyó szándéknak Közép Ázsiában . Szándékosan mondok Közép Ázsiát mert a volt SZU tagállamait értem ezalatt. A mostani Kirgiz események csak részei egy nagyobb tervnek ,aminek szerintem az elejét látjuk .Hogy ez hová vezet nem tudnám megmondani .

Ki vezeti ezeket az „ eseményeket” ?

A helyzet az ,hogy sok érdekelt fél van .Most mindenki azt mondja Bakirjev  minden áron meg akarja tartani a hatalmát  az úgynevezett forradalmi kormánnyal szemben . Szerintem ő csak egy bábú aki természetesen védi a saját érdekeit ,de csak egy kis figurája a nagy játszmának .A felszínen látható események nem mindig mutatják meg a valóságot . Azok mögött akik részt vettek az eseményekben mások állnak. Én soha nem mondtam ,hogy Oroszország provokálta ki az eseményeket

Ez abszurd .  Se ereje nincs hozzá se ilyen  szándéka nem volt . Véleményem szerint itt a politizálódó iszlámmal állunk szemben ,ezek  nálunk ( Üzbegisztánban ) illegalitásban és erős kontroll alatt vannak ,nem úgy Kirgiziában. Vannak politikai szervezetek akik most csendben figyelnek és várják ,hogy mikor tudják magukhoz ragadni a hatalmat. És terveikben nemcsak Kirgizia de a régió szerepel. Ahogy én látom Üzbegisztán jól felmérte a helyzetet és képes kezelni azt ,ezért is engedi be a menekülteket.

Ön szerint ez a helyzet nemzetiségi konfliktus ?

Sajnos akik ma Kirgiziában felgyújtja az üzbégek házait  azok gyerekei akik ugyanezt csinálták húsz évvel ezelőtt. Akkor ezt büntetlenül tehették mert az Unió már gyenge volt  . Sajnos lehet hogy a béke érdekében ma is büntetlenül maradnak ezek az események .

Ön szerint vannak ott külföldi „ Zsoldosok „ ?

Ennek megvan a lehetősége .Én ma beszéltem Ossal  akik megerősítették ezt a feltételezést .Sajnos ez általános a hasonló helyzetekben szerintem most Kirgizia a gyakorló tér  kipróbálják az erejüket . Az iszlám amiről már beszéltem kipróbálja az erejét  véleményem szerint nem fog sikerülni nekik semmi. Legalábbis most.

Mit csinálnak a Nagyhatalmak ?

Igyekeznek minnél távolabb maradni  Oroszország többszöri kérésre sem avatkozik be. Amerika komolyan érdekelt a rendben már csak a támaszpontja miatt is. ( Kirgiziában  amerikai támaszpont működik innen látják el az Afganisztáni csapatokat ) Kínát ez a terület nem igazán érdekli . Szerintem a problémát a Kirgiz  erőknek kell megoldani külső segítség nélkül.

Üzbegisztánnak elég  eszköze van a menekültek ellátására :

Az ország már kért és kapott segélyt az Egyesült Államoktól és az ENSZ  megfelelői szervei is segítenek . Ugyanakkor természetesen nagy teher az amúgy sem gazdag országnak.

Van Üzbekisztánban olyan terület ahol a kirgizek laknak  többségben ?

Van  az andizsáni és namaganszkij terület között. Természetesen már itt is keveredtek sok a vegyes házasság  olyan falu ami tiszta kirgiz már nincs. Annak ellenére hogy 500 000 kirgiz él a területen

Milyen a viszony a kirgizekkel ezeken a területeken ?

Nem túl jó az emberek tudják mi történt néhány száz kilométerre tőlük. Az üzbégek nem fognak bosszút állni mert a szigorú hatalom sem engedi .A bosszú rossz tanácsadó. Ugyanakkor a sérelmek a lelkekben megmaradnak.

Próbáljunk egy kicsit belelátni a Közép Ázsiai országban Kirgiziában játszódó események  hátterébe. Amit a hirekből tudunk  Os városában etnikai zavargások vannak ,voltak a kirgiz és üzbég lakosság között.

Sajnos ezek nem előzmény nélküli események .  Kirgizisztánhoz tartozik a Fergán medence felső része , amelynek nagyobb része  viszont Üzbegisztánhoz tartozik,  a völgy déli részének  egy része  Tadzsikisztáné . Itt az orzsághatárok igen bonyolult futásúak  ( A polgárháború után alakították ki őket ), évszázadok óta  több nemzetiség lakja a területet.

Szinte azonnal  a függetlenség kikiáltása után a Tadzsikisztáni polgárháború hatásaként 1990 júniusában az üzbég többségű Osi Területen (Os város a terület központja) etnikai összeütközés robbant ki az üzbégek és a tádzsikok között. A tömeges erőszak nyomán rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat hirdettek. A rend nem állt helyre augusztusig.

Ennek az ellenségeskedésnek a mai napig  megvannak  a hatásai Üzbegisztán és Tadzsikisztán  viszonya  csak szóban baráti.

Kirgizisztánt  a függetlenség kikáltása után a volt pártvezető Akajev és családja irányította az ország szegénysége mellett a különböző  családi klánok  ( bűnöző csoportok ) megerősődtek. A világ kevest hallott az országról nem is igen foglalkozott vele. Az életszinvonal a SZU időkhöz képest jelentősen csökkent.

A " demokratikus " erők itt is szinre léptek :

A 2005 márciusi tulipános forradalom után Akajev elnök kénytelen volt lemondani április 4-én. Ellenzéki vezetők koalíciója alakított kormányt, a köztársasági elnök Kurmanbek Bakijev lett, a miniszterelnök Feliksz Kulov. A fővárosban fosztogattak a szavazás idején.

Azóta is hiányzik a politikai stabilitás. A politikai irányzatok egy része a szervezett bűnözéssel szövetkezett a hatalom megszerzése érdekében. A 75 tagú parlament 2005 márciusában megválasztott tagjai közül hármat meggyilkoltak, egy további tagot 2006 május 10-én gyilkoltak meg, röviddel azután hogy meggyilkolt testvére halála miatt tartott időközi választáson győzött. Mind a négy embert úgy tartották számon, mint aki szoros kapcsolatokat tart illegális üzleti vállalkozásokkal.

És itt jutunk el a mai helyzetig  az áprilisi zavargásokig :

A zavargások az ország északnyugati tartományi központjában, Talaszban kezdődtek  Bakirjev déli származású családja nagy része  Os megyéből származik.A kormányellenes tüntetések szerdára már a fővárosra, is átterjedtek. A kirgiz miniszterelnök, Danijar Uszenov szükségállapotot hirdetett és kijárási tilalmat vezettek be a fővárosban Lemondott a kormányfő, az elnök elhagyta a fővárost. Az új miniszterelnök pedig Roza Otunbajeva, egykori külügyminiszter lett. Eközben Kurmanbek Bakijev kirgiz elnök szerdán felszállt egy kisgépre és ismeretlen helyre távozott.

Az egy reális feltételezés hogy a mostani eseményeket  Bakirjevet támogató  csoportok szervezték  akár családtagjai is benne lehetnek. Szakértők  egyetértenek abban, hogy a mostani erőszak - bármi váltotta is ki közvetlenül - "bűnöző elemek" műve volt. A védelmi miniszter éppen néhány nappal az összetűzések kirobbanása előtt ismerte el, hogy a bűnözők kezdenek egyre aktívabbá válni az ellenzéki erők április elejei hatalomra kerülés óta.

A többségi kirgizek és a kisebbségi üzbégek között hagyományosan feszült a viszony, legfőképpen a két népcsoport közti gazdasági egyenlőtlenségek miatt. Üzbegisztánban szigorú valutagazdálkodás van ami azt jelenti a nemzeti valuta a SZUM szabadon nem váltható.  Ezzel szemben Kirgiziában a helyi valuta szabadon váltható volt. Ez kiváló lehetőséget bíztosított az üzbég tulajdonú  vegyes vállalatok működésének. Az üzbég lakoság amelyik hagyományosan is gazdagabb volt mint a kirgiz tovább gazdagodott. országnak ebben a részében .

A mostani eseményekbe senki nem akar beavatkozni  Üzbegisztán hermetikusan elzárta határait  csak a menekülteket engedi át.

Menekültek a határon .

Karimov elnök a sajnálatos események ellenére hangsúlyozta a két nép barátságát

és kifejezte meggyőződését hogy az ellenségeskedést a hivatalos politika nem támogatja

és képes megoldani a helyzetet.

Kirabolt felgyújtott üzbég üzletek.

Csak remélni lehet a gyors és békés megoldást.

www.uzbekistan.shp.hu

Úgy gondoltam lépjünk ki egy kicsit a világba és nézzük, meg mi történik máshol.

Ha már megyünk, menjünk, messzire menjünk a napfényes Taskentbe.

Most éppen fontos esemény zajlik az országban a SOC országok vezetőinek tanácskozása.

Nem biztos, hogy mindenki tudja mi ez a szövetség a Sanghaji Együttműködési Szervezet.  Az 1996 an alapított San haji Ötök utódszervezete, amely 2001 benn Üzbegisztán csatlakozásával kapta a mostani nevét.

A szövetség tagjai Kína, Oroszország, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, jelenleg megfigyelőként Mongólia és Türkmenisztán vesz részt a tanácskozáson.

A jelenlegi elnök Üzbegisztán ezért is Taskent a találkozó színhelye.

A többi megfigyelő ország India, Irán, Mongólia, Pakisztán.

Ha csak ránézünk a térképre, már akkor is látjuk jelentős csoportról beszélünk, még akkor is, ha Európában keveset tudunk róla.

A találkozón az országokat elnökeik  képviselték . Karimov, Medvegyev , Hu Dzin Tao , Nazarbajev , és Rahmon .

A találkozó jó alkalom volt kétoldali megbeszélésekre, ami különösen jelentős Tadzsikisztán esetében. a két  szomszédos ország kapcsolata  enyhén szólva sem baráti .

Az elnökök évek óta személyesen nem találkoztak. Jelenleg a két szomszédos ország között nincs légiközlekedés és az amúgy is nehéz utazásokat szigorú vízum kényszer nehezíti.

A két ország kapcsolatait többek között a vízmegosztás nehezíti.

Üzbegisztánban a Tádzsikisztánon keresztül folyó  Szir Darja   biztosítja a vízellátás jelentős részét. Tádzsikisztán  vízierőművet  tervez a folyóra így szabályozni tudná az átfolyó víz mennyiségét ezt Üzbegisztán barátságtalan és számára veszélyes  lépésnek tartja .

Ugyanakkor a Tádzsikisztánba a földgáz Üzbegisztánon keresztül kerül. Ezeket a csapokat

gyakran elzárják különféle indokokkal nehéz helyzetbe hozva szomszédjaikat.

A két elnöknek lenne mit megoldani.

A találkozón résztvevők megvitatták az általuk képviselt régió problémáit, a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét, a fegyverzetcsökkentés, a terrorizmus és kábítószer kereskedelem és Afganisztán kérdését.

Az Oroszországba kerülő kábítószer 80 % Tádzsikisztánon keresztül érkezik. Annak ellenére, hogy a Tadzsik - Afgán 1000 kilométeres határt a két ország megállapodása alapján orosz katonák őrzik. Ez a világ egyik legveszélyesebb határa. A tűzharcok mindennaposak

A csempészek és határőrök között.

Ismét felmerült egy közös klíring valuta bevezetésének lehetősége, az elszámolások egyszerűsítése érdekében.

A megfigyelőként résztvevő  Cahijagin Elbegdorzs mongol elnök  kifejezte mielőbbi csatlakozási szándékát a szervezethez  amit Karimov elnök örömmel fogadott és biztosította támogatásáról .

A kétoldali találkozók a Karimov  üzbég elnök  Kukszaraji  rezidenciájában zajlottak.

Ezek az országok messze vannak tőlünk de azért  néha egy hír erejéig érdemes figyelni rájuk.